Lakókocsival az Adrián - utolsó nap a parton
Utolsó teljes napunk volt ez a mai. Holnap elkezdjük a csomagolást majd holnapután indulunk. Így mégegyszer lementünk a kis öblünkhöz. Ma már nem volt annyira meghitt. A horvát idősebb nénin és bácsin kívül - akik eddig is szomszédaink voltak ott a parton- most került, egy fiatalabb pár is. Szemmel láthatóan ismerték egymást, vagy ha nem is, de jól kijöttek. Az asszonyok a vízben álldogálva, a forróság ellen locsolgatták napbarnított bőrüket miközben megbeszélték az élet komoly dolgait. A néni történeteket mesélhetett a fiatalasszonynak, aki figyelmesen és tisztelettudóan hallgatta, néha-néha hozzátéve a maga részét. A férfiak nem szaporították túl a szót. A bácsi elsütött egy két poént, amire az asszonyka férje is felfigyelt. Tagbaszakadt, napbarnított 40-es éveit taposó férfi volt. Cigizett, üldögélt a parton időnként tökéletes fejeseket ugrott a közeli kis szikláról. Ilyenkor megcsillant kopasz fején a nap, az asszonyka pedig azon nyomban megörökítette a telefonjával a jele...
