Emlékszel? Amikor egy kis cukrot találsz a szüleid kávéscsészéje mellett? Egy óvatlan pillanatban...elcsened, majd amikor úgy gondolod senki sem lát, picit kiragcsálod a tasak csücskét. Az édes íz enyhén keveredik a papír izgalmas kesernyésségével. Bezúdítod az egésszet a szádba. A nyelved érzékeli a cukorszemek enyhén durva felületét, amint az apró kristályok végigsímitják izlelőbimbóidat. Kicsit hátrahajtod a fejed. Megszűnik egy pillanatra a világ. A szemed is behúnyod. Összezárod a szád, és fogaid közt ropogni kezdenek a cukorszemek. Hallod a ropogást, érzed az édes ízt. Gyerek vagy. Süt a nap. Soha nem feleded a pillanatot!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése